Kultúrtörténeti miniesszék - így definiálja legújabb könyvét Nyáry Krisztián író. A kötet mindenki által ismert játékok segítségével repít vissza bennünket az időben abba a korba, amikor hatalmas sakkpartikat játszottak a Zrínyi kávéházban. Összegyűjtöttük a Játékok és szerelmek három ikonikus helyszínét és azt a három híres embert, aki valami egészen különlegeset alkotott ott.

Nyáry Krisztián író-irodalomtörténész munkásságára abszolút jellemző, hogy szeret visszanyúlni a múltba, szereti a maga sajátos, olvasmányos stílusában elénk tárni a híres magyar művészek hétköznapi életét. Így tett a Merész magyarok, a Festői Szerelmek és a méltán közismert Így szerettek ők című köteteiben is. Idén jelent meg legújabb könyve Játékok és szerelmek címmel, melynek segítségével ismét egy különleges időutazáson vehetünk részt. A századforduló-beli magyar kultúra semmivel sem összehasonlítható világába repített bennünket, mi pedig nem győztünk szemezgetni a kultikus helyszínek és az izgalmas események között. Lássuk a három legmeghatározóbbat.

1. Magyar utca 20. Pilisy Róza, "a magyar kaméliás hölgy" találkozása Krúdy Gyulával, mely alapját adta az Etel király kincse című regényének. A regény 1933-ban jelent meg folytatásokban a Pesti Naplóban, s az író elmeséli benne Róza asszony és a legendás bordélyház történetét.

2. Operaház, Johann Strauss meghódítja Budapestet: A világhírű zeneszerző 1883 februárjában érkezett Budapestre azzal a céllal, hogy megszerezze Liszt Ferenc barátságát. Ehhez pedig a kártyán, azon belül is a whisten keresztül vezetett az út. A reggelig tartó kártyapartiknak meg lett az eredménye. Liszt visszavonhatatlanul megkedvelte fiatal pályatársát. Johann Staruss budapesti küldetéssorozatának azonban ezzel még nem lett vége.

3. Az igazi Pál utcai fiúk nem Molnár Ferenc regényének hősei voltak, hanem Kálnoki Izidor, a Pesti Napló szerkesztője és barátai: Herzl Jenő költő, Neumann Ferenc novellista és Bródy Sándor regényíró. De hogy mit tettek, amikor hölgyvendég érkezett a "játszóterükre", hogy ért véget a hosszú barátság és miként maradt egyedül Kálnoki Izidor? Az Nyáry Krisztián kötetéből derül ki, amelyet IDE kattintva beszerezhet.

Nyáry Krisztián kötete nem csak a magyar fővárosba kalauzol el bennünket, hanem elrepít Torinóba az akkor 82 éves Kossuth Lajoshoz, Zürichbe Geyer Stefi hegedűművészhez vagy éppen Szalontára, ahol Arany János írja össze a besorozható férfiak névsorát. Érdemes elolvasni mindegyiket!

Eszter