Javában tart a parlagfű szezonja, szerencsésnek mondhatja magát az, aki nem tüsszög, fuldoklik vagy dörzsöli a szemét egész álló nap a súlyosan allergizáló növénytől. A parlagfű elől ideig-óráig azonban el tudunk menekülni, méghozzá a föld alá.

A budapesti Szemlő-hegyi barlang ugyanis teljesen steril levegőt tud biztosítani az allergiások és a tüdőbetegek számára.

A barlangterápiáról

Már az ősidőkben is alkalmaztak barlangterápiát, bár a középkorig ezt csupán csodaként tartották számon, a barlangokra pedig csodatévő helyként tekintettek. A pulmonológiai jótékony hatását a 20. században kezdték el vizsgálni, az első tüdőbetegek barlangterápiájára 1959-ben került sor a Béke-barlangban, ahol az Észak-magyarországi Szénbánya Vállalat dolgozóit kezelték, körükben 87 százalékos állapotjavulás volt kimutatható. Magyarország ennek az eredménynek köszönhetően a világon elsőként ismerte el a gyógybarlang fogalmát.

Ahhoz, hogy egy barlang gyógyító funkciót is elláthasson számos tényezőnek kell megfelelnie. A levegőnek sterlinek, vagyis por-, csíra- és allergénmentesnek kell lennie, a relatív páratartalomnak pedig a száz százalékot kell megközelítenie. A barlangok klímáját tekintve egyenletes hőmérsékletet kell biztosítania az év 365 napján, a hőingás pedig nem érheti el az egy százalékot.

Szemlő-hegyi-barlang

Bár a fővárosban számos barlang található, mégis csupán egyetlen egy, a Szemlő-hegyi-barlang rendelkezik gyógybarlang minősítéssel. A budai barlangrendszer részébe tartozó Szemlő-hegyi barlang 1986 óta látogatható, tizenöt évvel ezelőtt pedig komoly korszerűsítési munkákat végeztek rajta, így már mozgáskorlátozottak számára is látogathatóvá vált. A barlangban a relatív páratartalom száz százalékos, az átlaghőmérséklet pedig 12-13 fok körül mozog. A hozzáértők szerint a levegő páratartalma olyan oldott ásványi anyagokat tartalmaz, mintha tulajdonképpen Salvus vízzel inhalálnánk. A barlang tüdőbetegek és allergiások számára lehetőséget biztosít terápiás benntartózkodásra, így bárki élvezheti annak jótékony hatását. A túraútvonal 250 méteres szakaszon történik, a barlang járatainak hossza azonban meghaladja a két kilométert, függőleges kiterjedése pedig több mint ötven méter.

A barlang feltárása 1930 őszén kezdődött meg, amikor is egy véletlen folytán kőfejtés közben egy szűk, ám annál mélyebb nyílásra bukkant a telek akkori tulajdonosa. A barlangkutatók hamarosan megkezdték a munkát, egy nagyobb kő kiemelését követően pedig lehetőségük nyílt egy meredek, csőszerű járatba lejutni. Itt azonban egy eltömődött részbe akadtak, melyet szeptember 20-án Kessler Huberték tudtak kibontani. Egy csodálatos cseppkő-képződményekkel teli Rózsalugasba érkeztek, ahonnan több folyosót is fel tudtak tárni. Egy héttel később a rendkívül vékony testalkatú Szekula Mária újabb szakaszt tudott feltárni, után a Hosszú-folyosó Tű fokán át tudott mászni. A földtani intézet főgeológusa ezt követően kezdett csak a barlangban vizsgálódni.

Az akkor feltárt aragonit cseppkövek, gipszkristályok, borsókövei bárki számára megtekinthetőek és garantáltan felejthetetlen élményt biztosítanak, miközben a steril levegőt belélegezve élvezik a barlangi klíma jótékony hatását.

fotó: túranapló.hu