2012-ben a National Geographic Életre szóló utazások című könyvében a világ tíz legszebb villamosvonala közé válogatta és a hetedik helyre rangsorolta a kettes villamost. Cikkünk első részében a Jászai Mari tér és az Eötvös tér közötti megállók látnivalóihoz kapcsolódó történelmi érdekességeket elevenítettük fel, most pedig a Vigadó tértől folytatjuk utunkat. Az első öt megállóról szóló összefoglalónkat IDE kattintva tudod elolvasni.

6. Vigadó tér

A Feszl Frigyes által tervezett épületben 1873-ban tartották a Szózat és a Himnuz zenekari változatának ősbemutatóját 1873-ban Liszt Ferenc vezénylésével. A Vigadóban számos világhírű zeneszerző tartott hangversenyt ebben az időszakban: fellépett Wagner, ifj. Johann Strauss, Dvorak és Debussy is.

7. Március 15. tér

A Március 15. téren a magyar klasszicista építészet remekeit csodálhatjuk meg, s ha a Duna túlpartjára pillantunk, meglátjuk a Gellérthegyet és a Citadellát is. A tér legnagyobb nevezetessége a belvárosi plébániatemplom, vagy más néven a Nagyboldogasszony Főplébánia, ahova Gellért püspököt is temették.

A török megszállás idejében a templomot mecsetként használták, ennek emlékét még ma is őrzi egy mihráb, vagyis imafülke, mely a szentély délkeleti falában áll azóta is.

8. Fővám tér

A tér eredeti neve Salz platz, majd Só tér volt, itt állt ugyanis az 1800-as évek elején a Sóhivatal és a hozzá kapcsolódó raktár. A Nagyvásárcsarnok épülete Percz Samu tervei alapján készült el 120 évvel ezelőtt. 2013-ban a CNN Travel Európa egyik legjobb piacának kiáltotta ki, nem sokkal később pedig elnyerte a kontinens legszebb vásárcsarnokának járó címet is.

Érdekesség, hogy az 1800-as évek végén épült Nagyvásárcsarnok korának legmodernebb piaca volt, hiszen mind a világítása, mind pedig a hűtési rendszere egyedülállónak számított a a világon.

9. Zsil utca

Az egykori Közraktárak helyén most a Bálna épülete áll, korábban, ahogy a neve is mutatja raktárépületként funkcionáltak azok a létesítmények, amelyeket 1881-ben adtak át. Egyike volt a híres Elevátor-ház, ahol a hajókról érkező gabonákat tárolták.

A logisztika rendkívül modern képlet alapján működött: a hajón érkező rakományokat az Elevátor gyakorlatilag egy daruval emelte ki, majd a parton található vasútvonalon szállították be a raktárba. Az Elevátor ház a második világháború során olyan súlyosan megsérült, hogy teljes mértékben le kellett bontani.

10. Boráros tér

A Petőfi-hidat korábban Horthy Miklós hídnak hívták. 1945. január 14-én a visszavonuló német katonák felrobbantották. A hídroncs a Duna medrébe hullott a detonációt követően, majd a szovjet hadsereg 1945-ben hadi hidat húzott fel rá. A hídroncsot végül 1946 nyarán kezdték el kiemelni, az új hidat pedig 1952-ben adták át és nevezték el Petőfi Sándorról.

11. Haller utca

A Haller utcát korábban Hámán Kató kommunista politikus nevét viselte. Kató MÁV-pénztárosként kezdte pályafutását, majd a Munkástanács tagja lett, később pedig az MSZMP vezetőségének tagja volt. A Rákosi-per egyik vádlottjaként került bíróság elé, haláláig többször is börtönbe került politikai nézetei miatt. Végül 1936-ban, feltehetően egy börtönben szerzett súlyos betegség következtében hunyt el.

12. Müpa - Nemzeti Színház

Ezt a területet Millenniumi Városközpontnak szokás nevezni, korábban ferencvárosi expóterületként volt emlegetve, s régen a vasúti teherszállítmányozás miatt volt ismert. Később a város talán legelhanyagoltabb területévé vált. A területrendezéskor az a cél fogalmazódott meg, hogy olyan komplex munkálatok induljanak meg, melyek aztán lehetővé teszik, hogy a terület mind kulturális, mind idegenforgalmi, mind pedig lakhatási célokat is szolgáljon. A Duna-parti modern épületek részben irodaházakként, részben pedig lakóházakként funkcionálnak, a Rákóczi híd környékének fényét azonban kétségtelenül a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház adja meg.

A Nemzeti Színház épületét Siklós Mária tervezte. Az építkezés 2000. szeptemberében kezdődött el, 15 hónap leforgása alatt pedig el is készült az impozáns épületegyüttes.

13. Közvágóhíd

A kettes villamos végállomásával szemben állt egykor a Közvágóhíd épülete, melynek felépítéséről 1868-ban a fővárosi közgyűlés Kamermayer Károly vezetésével döntött, mivel addigra jelentősen elszaporodtak a magánvágóhidak gondatlan működése miatti betegségek, járványok. Az épületet 1872-ben avatták fel, az első levágott bikát pedig villásreggeli keretében fogyasztották el.

Ha tetszett a cikk, nyomjatok egy lájkot, kövessetek a facebook-on és az instagram-on! Tudsz Te is érdekességeket a megállókhoz kapcsolódó látnivalókról? Írd meg kommentben, vagy küldd el a tripsinthecity@gmail.com e-mail címre.

Fotók: budapestcity.org, belvarosiplebaniatemplom.hu, Fortepan