2017. jún 20.

Így kelnek új életre az egykori gázgyár robosztus tornyai

írta: hetvennyolcastroli
Így kelnek új életre az egykori gázgyár robosztus tornyai

Az újpesti vasúti híd, a Duna és az Óbudai sziget ölelésében pompás tornyok törnek az ég felé. Nem karcsúak, nem légiesek, inkább zömökek, robosztusak és mégis ámulatba ejtőek. Az Óbudai Gázgyár egykori épület-együttese immáron százötven éve meghatározó eleme a kerület látképének. De vajon mi történt a gyárral mióta bezárták?

gazgyar_archiv4.jpg

Az óbudai egykori gázgyárhoz tartozó lakótelepen sétálva az az érzésem támad, hogy megállt az élet száz évvel ezelőtt. A sárga falú házak ablakainak spalettái most is zöldre vannak festve, az ablakban piros muskátlik virítanak, éppen úgy, ahogyan azt a századfordulón rendeletben szabályozták az itt lakóknak.

Egyedülálló technológia és páratlan gyárkomplexum

A Mozaik utca- újpesti vasúti híd és a Duna által határolt háromszög alakú közel harminc hektáros területen a századfordulón élénk élet folyt. A gyári munkások minden nap megfeszített munkával húzták le a sokszor 16 órás műszakot, biztosítva ezzel a város gázellátását. A Duna közelsége és a vasúti infrastruktúra kiépítettsége tökéletes összeköttetést biztosított a gyár és a beszállítás között.

Pest 1855-ben kötött szerződést a városi gázellátásra egy részvénytársasággal, s hamarosan fel is épült az első gázgyár a mai Köztársaság tér területén. Miután Pest, Buda és Óbuda 1891-ben egyesült, hatalmas fejlődésen ment keresztül az az ipar, amely a gáz felhasználásán alapult. Csakhamar kiépítették az első gázlámpákat a Rákóczi úton. Ebben az időszakban kisebb gázgyárak működtek párhuzamosan egymás mellett, de a századfordulót követően megnőtt az igény egy nagy, központi gyár felépítésére. A fővárosi közgyűlés az erre vonatkozó programot 1910-ben el is fogadta, s Weiss Albert zürichi gázgyár igazgató tervei alapján nem sokkal később már óriási építkezések indultak meg az óbudai területen. A tervekben nem csupán gyárépületek szerepeltek, hanem Weiss Reichl Kálmán és Almási Balogh Lóránt építészek egy olyan komplexum terveit dolgozták ki, mely lakóházakat, gazdasági épületeket is tartalmazott.

gazgyar_archiv3.jpg

A gázgyárat végül 1914-ben adták át, az itt alkalmazott technológia pedig világviszonylatban is egyedülállónak számított. Az elv nagyon egyszerű volt: egy zárt térben nagy hőfokra hevítették a szenet, s az úgynevezett száraz lepárlás következtében illó termékek váltak ki. Miközben ezek lehűltek, egy részük kátránnyá és vízzé, másik részük pedig gáz alakú bomlástermékké váltak, melyek tisztítás után világító gázzá alakultak.

Lassú, de biztos újjászületés

A közeli munkástelepen éltek a gyári dolgozók, a vezető tisztségviselők pedig a duna-parti szecessziós villáikban tértek nyugovóra. De volt itt minden, amire a gyári dolgozóknak szüksége lehetett: rendőrlaktanya, mentőállomás, étterem, fürdőház, irodák és úgynevezett munkásjóléti épületek sorakoztak egymás mellett. Az idilli munkáskép 1984-ben oszlott el, ekkor szüntették be a szénalapú gázgyártást és tért át a főváros a földgázra. A gyárkomplexum épületei funkció nélkül maradtak. Sokáig sorsára hagyva állt az épületegyüttes, a kátránytornyok azonban továbbra is büszkén, ám üresen és egyre rosszabb állapotban várták a feltámadást.

gazgyar2.jpg

Az 1990-es évek végén azonban a városvezetés felismerte a területben rejlő potenciált, s gyors ütemű rekonstrukciós és átépítési, területrendezési munkálatok kezdődtek meg a déli részeken, hogy aztán fokozatosan ismét élettel teljenek meg az egykori gyárépület falai. Irodák és közösségi terek, üzleti főiskola és campus talált itt új otthonra. Az egykori kátránytornyok, illetve a mellette lévő óraház és kazánház műemlékvédelem alatt áll. A tornyok most ismét egykori szépségükben pompáznak, a környező épületek azonban segítségért kiáltanak. A kármentesítés látványosan és folyamatosan zajlik. Úgy tudni, a munkálatokat főként a talaj szennyezettsége hátráltatja.

gazgyar1.jpg

Számos ötlet merült fel a rekultivációra, nagy valószínűség szerint a bécsi gázgyár mintájára kulturális eseményekkel töltik majd meg a kátránytornyok hatalmas egybefüggő tereit. Felmerült, hogy ez a komplexum adna új otthont az Országos Műszaki Múzeumnak és a Közlekedéstörténeti Múzeum repülési gyűjteményének is, a legutóbbi híradások pedig arról szólnak, hogy ezen a területen fog felépülni egy velodrom, vagyis pályakerékpáros versenypálya. 

Eszter

Az archív fotókért köszönet a Fortepannak!

Ha tetszett a cikk, nyomjatok egy lájkot FACEBOOK-oldalunkra is!

Szólj hozzá

óbuda memento mementó