2017. sze 10.

Így születik újjá Budapest ikonikus vasúti komplexuma

írta: hetvennyolcastroli
Így születik újjá Budapest ikonikus vasúti komplexuma

Magyarország legnagyobb alapterületű, műemléki védelem alatt álló ipari csarnoka, a 2009 óta üresen álló Eiffel-csarnok a közeljövőben nagy átalakuláson megy keresztül. Az 1883-1886 között, Feketeházy János tervei alapján épült egykori mozdonyszerelő műhely 2018-ra a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház műhelyházaként és próbacentrumaként fog szolgálni. A díszlet- és a jelmezraktárak mellett ideköltöznek majd az intézményeket kiszolgáló műhelyek, de kialakításra kerül majd egy modern operastúdió, próbaszínpad és rekreációs tér is.

eiffelcsarnok2.jpg

Ilyen volt

Az Eiffel-csarnok hihetetlen módon túlélt mindent, háborút, viszályt és a mellőzöttséget is, s mindvégig megőrizte úgymond identitását, s a járműjavítást szolgálta. 1945 januárjában nagyon komoly harcok voltak Budapesten, a gyújtóbombák több csarnokot is megsemmisítettek, a szovjet és a német hadsereg pedig ott pusztított, ahol csak tudott. A rendszerváltást követően fokozatosan veszített feladatából az Északi Főműhely, hogy aztán 2009-ben végleg beszüntessen minden tevékenységet. Most azonban új lehetőséget kapott, hogy a hazai művészet kultikus intézményét szolgálva ismét élettel teljenek meg kongó csarnokai.

eiffel3.jpg

Maga a csarnok egy öt hajós acélszerkezetű épület, melyet Feketeházy János tervezett, s nevével ellentétben az égvilágon semmi köze sincs sem a világhírű építészhez, sem pedig az Eiffel nevét viselő tervező stúdióhoz. A kiemelt védelem alatt álló öt hajós csarnok 220 méter hosszú és több mint 100 méter széles. A hihetetlenül filigránnak tűnő tiszta acélszerkezet nagyjából 80x80 milliméteres úgynevezett E szelvényekből épül fel. A szegecselt építménybe nincsenek különböző dilatációk beletéve, a két végén, a szelementartók persze tudtak csúszni a falon, de pontosan a szegecselt kivitelezés miatt van benne annyi játék, hogy fel tudja venni a hőtágulást.

eiffel1.jpg

Az 1883-86 között épült csarnok a fénykorában több mint 90 mozdony javítására biztosított lehetőséget. Még most is jól megfigyelhető a járműjavító működési mechanizmusa: két bejárata volt oldalt, az eredetileg gőzműködtetésű toló padot később természetesen elektromossá alakították. Erre állt rá például az a 302-es mozdony, mely még most is látható a csarnok közepén és mely a jövőben felújítva kerül majd bemutatásra.

eiffel2.jpg

Ilyen lesz

Baloldalon lesz egy több funkciós színházterem mobil nézőtérrel, ennek a proszcénium nyílásától kezdve a színpadán át, az egész gépészetéig, világításáig, hangtechnikájáig egy az egyben ugyanolyan lesz, mint az Operában. A zenekari árok természetesen itt is süllyeszthető lesz, ráadásul még eltérő mélységben is megállíthatóra tervezik, így alkalmas lesz arra, hogy az igazán vájt fülűek számára egy új dimenzióban szólaljanak meg az operák.

eiffelcsarnok1.jpg

A színházterem mögött lesznek az összeszerelő műhelyek, a lakatos, szobrász, festő és egyéb helyiségek, a színháztérrel szemben pedig egy olyan stúdió kerül majd kialakításra, ahol professzionális hangtechnika mellett tudnak a művészek próbálni, illetve felvételeket készíteni. A projekt részét képezi még további három épület felújítása is. A régi vasútállomásra hasonlító, tipikus Monarchia-beli kinézetű irodaépületbe zeneiskolát terveznek, a két kisebb csarnok pedig szintén raktározási funkciókat lát majd el.

Mint ismert, két évvel ezelőtt egy kormányrendeletben döntöttek arról, hogy a 2009 óta üres álló épületegyüttest megmentik az enyészettől. Az eredeti tervek szerint az Operaház felújításával párhuzamosan ebben a csarnokban kerültek volna bemutatásra az Operaház következő évadának darabjai is, ez azonban végül nem valósulhatott meg.

 

Szólj hozzá

épület kőbánya memento