Munkába menet többnyire a Népligetben teszem le az autómat, hogy metróra szállva utazzak tovább az irodába. Minden reggel a víztorony közelében parkolok és rendre azon gondolkozom, hogy vajon mi lehet az épülettel. Ugyanaz az autó parkol az udvarában már megmondani sem tudom, hogy mióta. Mintha itt valóban megállt volna az idő.

Egyik délután rászántam magamat és becsöngettem, ám senki nem jött ki. Másnap ismét megkíséreltem a lehetetlen, ismét sikertelenül. Mivel első kézből semmilyen információt nem tudtam szerezni az egykor szebb napokat látott ferencvárosi épületről, kutakodni kezdtem a neten. Ezt a tíz érdekességet találtam róla.

1. 1892-ben nagy kolerajárvány szedte az áldozatait a környéken. Annak érdekében pedig, hogy tiszta ivóvízzel láthassák el a környék, elsősorban a közeli tisztviselő-telep lakosságát vízművet építettek egy víztoronnyal.

2. Maga a víztorony 35 méter magas.
4. A vízmű 1200 köbméter víz befogadására volt képes.
5. Termelési berendezését egy Salbach-féle vertikális kút jelentette.
6. A víztartályt hat pillér tartja, falán hat téglakeretezésű körablakkal.
7. A torony déli oldalán található az egykori gépház, mely egy emeletes, téglaburkolatos.

8. Az 1950-es egyesítéskor a Fővárosi Vízművek átvették a vízhálózatot, amelyet egységesítettek, fejlesztettek, néhány víztornyot pedig a partvonalra helyeztek. Egészen konkrétan lebontották budafokit, a kőbányait és két mátyásföldit is. A népligeti épület egész jól megúszta, "csupán" üzemen kívül helyezték.
9. A bezárást követően amit tudtak, elvittek, így elsőként a szivattyúit veszítette el az egykori vízmű.

10. Úgy tudni, lakóházként a mai napig funkcionál, csupán nekem nem volt szerencsém elcsípni az itt élő urat. Na, de sokáig tervezek még bejárni munkahelyemre, úgyhogy innentől kezdve próbálkozom majd, hátha egyszer fény derül további titkokra a víztoronnyal kapcsolatban.

Eszter