Egy megálló, egy történelmi érdekesség a 2-es villamos vonaláról (1. rész)
2012-ben a National Geographic Életre szóló utazások című könyvében a világ tíz legszebb villamosvonala közé válogatta és a hetedik helyre rangsorolta a kettes villamost. Nem véletlenül. Ezen a vonalon tárul elénk ugyanis a legcsodálatosabb panoráma a Duna-partra és a Budai építészeti műremekeire, miközben a pesti oldalon is hasonló káprázatos épületek mellett haladunk el. Ráadásul minden megálló látnivalója történelmi fontossággal is bír - ezekből szemezgettünk. Figyelem, az ajtók záródnak, indul az utazás!
1. Jászai Mari tér
A Margit híd pesti hídfőjénél található téren áll az a fa, amelyet 2016-ban az év platánfájának választottak. Ez a közelmúlt. Ha visszatekintünk az elmúlt viharos évtizedekre, sok mindent megélt a Jászai Mari tér. Úgy tudni, hogy a második világháború alatt ide épített a német hadsereg egy komplett bunkerrendszert, melynek egy szakasza akár ma is látogatható lehetne.
A tér szomszédságában pedig az Országgyűlés Irodaháza áll, mely egykoron az ÁVH bázisaként működött, vagyis kijelenthetjük, hogy a kommunista diktatúra egyik legjelentősebb központja volt. Az épület pincéjében fogdák voltak, itt vezették a kartotékokat a megfigyelés alatt álló emberekről, az emeleteken pedig irodák és a megfigyelés-hírszerzéshez kapcsolódó helyiségek voltak, de az egyik emeleten kapott például helyet a cenzúra is. A legenda szerint a pincében egy a padlótól plafonig felcsempézett helyiség is megtalálható volt egykoron közvetlen összeköttetéssel a Dunára, ahol a városi beszéd szerint egy húsdaráló is fontos szerepet kapott a nem kívánt egyedek eltüntetésében.
2. Országház, látogatóközpont
A Kossuth tér átépítését követően gyönyörű látogatóközpont épült, amely nem mindennapi kiállítási tárgyat is rejt. Itt található ugyanis az egykor az Országház tetején álló hatalmas vörös csillag.
Korábban Lukács József, az Országház főépítésze egy nekem adott interjújában elmondta: január 31-e volt és akkora köd, hogy a Kossuth teret alig lehetett látni. Csúszós, jeges állványon kellett felmásznia három fényképezőgéppel a nyakában. Az egyik a sajátja, a másik a hivatalé, a harmadik pedig az MTI-é volt, merthogy a Távirati Iroda sem jöhetett már fel akkor az állványra. Lukács Józsefnek a negyedétől vissza kellett fordulnia, mert nem bírt kapaszkodni, a kesztyűből mindig kicsúszott a keze. Végül sikeresen felmászott az állványon, így elkészíthette azokat a történelmi fotókat az MTI-nek, amik a csillag eltávolítását örökítették meg.
3. Kossuth Lajos tér
A Kossuth tér számos történelmi pillanatot élt meg, most mégis 1956. október 25-ig megyünk vissza az időben, s a sortüzet idézzük fel Hanák Péter történész visszaemlékezéseik keresztül.
„A kaputól félreparancsoltak […] Kijött egy szovjet tiszti csoport […] Nem tudom, hogy kik voltak. […] Tisztek voltak, az biztos. De arra az egy szóra tisztán emlékszem, ami elhangzott: »sztreljaty!«, »sztreljaty!« – A szótárban a jelentése mellett ez áll: lő, tüzel, lelő, meglő, belelő. Itt felszólító értelemmel: lőni! A következő pillanatban csikorogva elhúzódtak a tankok. […] Én először voltam ilyen közel életemben harckocsihoz. Állíthatom: félelmetes látvány! Előrehúzódtak húsz-harminc métert, s akkor hangzott el a tüzelni! vezényszó. […] Döbbenten hallottuk, hogy lőnek. Nem a Parlament épületét vették tűz alá, hanem a teret.”
4. Széchenyi István tér
A neoreneszánsz stílusú Magyar Tudományos Akadémia épülete mind külső jegyeiben, díszítettségében, mind pedig belső tereiben számos csodálatos műalkotást rejt. A díszterem freskói, A tudomány allegóriája címet viseli és Lotz Károly munkáját dicséri, s melyek a magyar művelődés-történet nagy korszakait és szereplőit idézi meg.
A középkori művelődés fő alakja Szent István, mellette térdel fia, Imre Gellért püspök kíséretében, hogy átvegye az intelmeket. Majd jön Könyves Kálmán, aki az ábrázolás szerint éppen betiltja a boszorkányégetést, ezt követően Nagy Lajost ábrázolja, ahogy a pécsi egyetem makettjét nézi. Végül pedig Mátyás király zárja a korszakalkotó uralkodók sorát.
5. Eötvös tér
Itt kezdődik a csodás panorámával, pompás szállodákkal, kávézókkal, éttermekkel és fagyizókkal bíró Duna-korzó. Érdemes leszállni itt a villamosról és elsétálni egészen a következő villamosmegállóig, a Vigadó térig. Közben készítsünk egy képet a Kiskirálylányt ábrázoló, a korláton ülő szoborral is, melyet Marton László Kossuth-díjas szobrászművész készített, akit saját lánya ihletett meg.
A kicsi öt éves kora körül rengeteget játszott fürdőköpennyel a hátán papírkoronával a fején. Ma a szobor Budapest egyik jelképe. Érdekesség, hogy a Kiskirálylányból több másolat is készült, az egyik Tapolcára került, a másik pedig Japánban, a kulturális központ koncertterme előtt áll. Az eredeti kisplasztika a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képezi.
Mi is szusszanjunk egyet a Duna-korzón, igyunk egy hűsítő limonádét és innen induljunk majd tovább a Vigadó érdekességeinek felkutatásával. Folytatjuk!
Eszter
Ha tetszett a cikk, nyomjatok egy lájkot, kövessetek a facebook-on és az instagram-on! Tudsz Te is érdekességeket a megállókhoz kapcsolódó látnivalókról? Írd meg kommentben, vagy küldd el a tripsinthecity@gmail.com e-mail címre.
